Az esőszobás portré fotózás számomra mindig is különleges műfaj volt. A víz, a fény és az emberi érzelem találkozása valami egészen egyedi atmoszférát hoz létre – és most, hosszabb kihagyás után, újra visszatérhettem ebbe a világba.
Ehhez pedig nem is találhattam volna jobb modellt, mint Szabó Márk személyi edzőt, aki nemcsak kiváló fizikumával, hanem személyiségével is inspirál.
Egy különleges kapcsolat két szakember között
Már több mint egy éve dolgozunk együtt Márkkal, hiszen a social media tartalmait én készítem. Fotók, rövid videók, edzésklippek – minden, ami segíti, hogy az online jelenléte hiteles és erős legyen.
De ami igazán különleges ebben a kapcsolatban, hogy én is az ő ügyfele vagyok. Diéta, étrend, életmód – ezekben Márk segít nekem, és a közös munka tényleg meghozta a gyümölcsét. Ezért is éreztem úgy, hogy ideje egy kreatív közös projektnek.
Miért pont esőszobás portré fotózás?
Az esőszobás portré fotózás nemcsak látványos, hanem kihívás is a fotós számára.
A vízcseppek mozgása, a fény tükröződése és a modell reakciói mind-mind kiszámíthatatlanok – ettől lesz az egész élő és őszinte.
Szerettem volna valami dramatikus, érzelmekkel teli sorozatot készíteni, ami kilép a megszokott stúdiófotók világából. Márk tökéletes választás volt ehhez: a sportos alkat, a koncentrált tekintet és a természetes mozgás mind segített abban, hogy életre keljen a koncepció.
A felkészülés – közös inspiráció és jóked
A fotózás előtt egyeztettünk Márkkal a ruházatról, a hangulatról és a pózokról. Inspirációs képeket is néztünk közösen, hogy mindketten ugyanazt a vizuális célt lássuk magunk előtt.
Megbeszéltük, hogy hozzon egy fekete zipzáros pulcsit, mert a koncepció szerint a vízben a test formái és az anyag textúrája együtt teremtik meg a látványt.
A helyszínen viszont jött a meglepetés: Márk büszkén mutatta, hogy hozott két fekete pulcsit – csak épp bebújósak voltak, nem zipzárosak.
Nevettünk egy jót, és természetesen megoldottuk a helyzetet – a jó hangulat és a közös lendület már ekkor érezhető volt.
A fotózás – amikor minden összeáll
Amint elindult a víz, az egész tér megváltozott.
A vízcseppek és a fény találkozása szinte filmszerű atmoszférát teremtett. Márk magabiztosan mozgott, pózolt, és az edzésből hozott fegyelemmel, koncentrációval dolgozott végig.
Én pedig folyamatosan instruáltam: merre forduljon, hogyan tartsa a fejét, melyik pillanatban nézzen a kamerába.
A ritmus, az energia, az összhang tökéletes volt.
Az eredmény?
Olyan portrék, amelyek egyszerre sugároznak erőt, kitartást és mély érzelmet. A képek nemcsak a testet, hanem a személyiséget is megmutatják – és ez az, amiért az esőszobás fotózás annyira különleges.
Az esőszobás portré fotózás technikai oldala
Sokan kérdezik, hogyan zajlik egy ilyen fotózás.
A kulcs a fény és a víz tökéletes egyensúlya. A vízcseppek apró fényvisszaverő felületekként viselkednek, ezért a bevilágításnak precíznek kell lennie.
Általában több oldalról világítok, hogy a cseppek mozgása látható legyen, miközben a modell arca és teste is megfelelően kiemelkedik a háttérből.
Emellett fontos a biztonság és a komfort – az esőszobás környezet hűvös lehet, ezért gyorsan kell dolgozni, és mindig figyelni kell a modell állapotára.
Az eredmény – őszinte érzelmek, történetmesélő képek
Amikor az utómunkához ültem, már az első képeknél tudtam, hogy valami különleges született.
A fotók nemcsak szépek, hanem érzelmileg is erősek.
A vízcseppekben visszatükröződő fény, Márk koncentrált tekintete és a pillanat hitelessége együtt alkotnak olyan képeket, amelyek valóban mesélnek.
Ezek a portrék nem csupán fotók – történetek az erőről, kitartásról és emberi mélységről.
Összegzés – miért szeretem az esőszobás portré fotózást?
Ez a projekt újra emlékeztetett arra, miért szeretek fotózni.
Az esőszobás portré fotózás nemcsak látványos, hanem tele van érzelemmel, spontaneitással és kihívással.
Márkkal közösen sikerült egy olyan sorozatot alkotnunk, ami számomra jelenleg az egyik legbüszkébb munkám.
Ha valaki szeretné kipróbálni ezt a különleges élményt – akár önmagáról, akár páros formában – csak ajánlani tudom.
A víz, a fény és az érzelem találkozása mindig új oldalát mutatja meg az embernek – és talán pont ezért szeretem ennyire ezt a műfajt.
